Magyar Nemzet Napilap Mai Szám Tartalma – Magyar Nemzet, 2009. Február (72. Évfolyam, 32-58. Szám) | Arcanum Digitális Tudománytár
Így aki simicskázást, orbánozást vagy a médiaháborúban való állásfoglalást vár a kötettől, csalódni fog. De aki érteni szeretné, hová tűnt Magyarországról a távolságtartó, kiegyensúlyozott újságírás, az választ kap, ha nem is fog annyira örülni ennek – mert a szerző nem csupán a politikát, hanem elsősorban az olvasói igénytelenséget teszi felelőssé. Az olvasóét, aki bambán hagyja, hogy egy ország lapjainak jelentős része kézi vezérléssel politikai propagandasajtóvá váljon. A Magyar Nemzet a 2018-as választások után két nappal, 80 évnyi története során harmadszor, és immár véglegesen megszűnt. A hírek szerint ezzel a címmel a közeljövőben ismét megjelenik egy lap. Pethő Tibor monográfiája sokat tett azért, hogy az utókor tudja: a két azonos című médium között semmilyen rokonság nem áll fenn. Jaffa Kiadó, 2018, 525 oldal, 4490 Ft
Online
- 1132 budapest visegrad utca 60 live
- Prémium Kert Kft rövid céginformáció, cégkivonat, cégmásolat letöltése
- Magyar nemzet napilap mai szám tartalma 10
- Magyar Idők - a hiteles napilap - Index Fórum
- Nők 40 éves nyugdíjszámítása
- Fodor hotel és halászcsárda gyula 5
- Eladó lakás budapest 10 kerület iranyitoszam
- Pünkösd a budai várban 2014 edition
- Magyar nemzet napilap mai szám tartalma 2017
- Magyar nemzet napilap mai szám tartalma 3
- Megdönteni hajnal tímeát teljes film online
- Barátok közt 2018 01 04
Kategória:Magyarországi napilapok – Wikipédia
Video
Lám, nem csak a történelem, a sajtótörténet bakugrásai is ismételhetik egymást, hiszen a fenti bekezdést szó szerint érvényesnek tekinthetjük a mai újrainduláskor is. A puszta adatokat nézve a Magyar Nemzet 2018. április 11-én ismét megszűnt, de valójában már évekkel korábban, 2015. február 6-án elesett, amikor a lap könnyedén lerázta magáról és megtagadta tulajdon múltját. Egyik napról a másikra irányt váltott, s feledtette mindazt, amiért a nagy múltú elődök a legnehezebb történelmi időkben is vállalták a szellemi szabadságharcot. A mai napon, amikor a lap harmadszor megindulva visszaveszi a zászlót, ismételten elkötelezi magát a konzervatív értékrend mellett, egyaránt szem előtt tartva az európai humanista kultúrát, a közép-európai hagyományokat és a nemzeti érdekeket, ahogy tette ezt akkor is, amikor a rendszerváltás vitafórumává vált, s teret adott a magyar értelmiség gondolatainak. Kristóf Attila évtizedekig meghatározó személyisége volt a lapnak. Sokan bújtak ki a köpönyegéből, és tanultak tőle elkötelezettséget, tartást, szép szót.
A sajtótörténet önmagában nem különösebben feszültségteremtő műfaj, különösen nem abban a tiszta formában, ahogyan Pethő kezeli a tárgyát. És mégis, ez a puritán, majdnem csak a tényekre szorítkozó, adatokkal, idézetekkel és hivatkozásokkal teletűzdelt munka nyakig merül a történelem és a jelen sűrűjébe, szinte évről évre, korszakról korszakra feltárva az olvasó számára kevéssé ismert, de annál lebilincselőbb összefüggéseket. A mai olvasót persze legjobban a G-nap sztorija izgatja, de Pethő jó arányérzékkel bánik a témával, már a bevezetőben világossá teszi, hogy a napilap jelentősége messze túlnő a mai vagy tegnapi botránykrónikán. A szerző, aki a lapalapító Pethő Sándor dédunokája, a legendás főszerkesztő, Pethő Tibor unokája, és 2007-től a 2018. áprilisi megszűnésig maga is a lap újságírója, a saját és a családi emlékezetben összegyűlt tényanyagot széles körű kutatással kiegészítve autentikus és tisztességes munkát tesz az olvasók elé. Stílusában, megfogalmazásában, a történések hangsúlyozásában és a szereplők megítélésében egyaránt pontosságra és valósághűségre törekedve, személyes vagy politikai, ideológiai elfogultságok nélkül elemzi a lap mindenkori jelentőségét.